Mariella a regényem legeslegfőbb és legeslegkülönlegesebb szereplője. Ő az az indigókék hajú tinilány, aki a regény elején a Zöld Házban talál otthonra. Azt szeretem benne, hogy átláthatatlan és nagyon különleges. Minden szereplőbe beleláthatok, de Mariella egy örök rejtély marad (talán még számomra is).

A nevét Kate Nash Mariellája után kapta. A dalban szereplő a lány még kislány, és egy igazi kis különc. Egy olyan kis emberke, aki lázad, nem akar átlagossá válni. Dacolva a körülményekkel, mások véleményével azt csinálja, ami neki tetszik. Mariella nem olvad be a többiek közé. Ő egy egyéniség. Egy olyan különc, akiben látod a jövőt, a nagy tetteket, amelyeket véghez fog vinni nagyobb korában. Ott van benne az a sokak által úgy áhított akaraterő.

Az én Mariellám. Szeretem benne, hogy vérbeli tinilány. Feketén-fehéren látja a világot. Könnyen ítél, és nehezen vallja be, ha nincs igaza. Tehetséges művész (rajzol), és a külvilágot megfigyelve rajzokban ábrázolja, amit maga körül lát.

Az egyik kedvenc tulajdonsága, hogy bár nem látszik rajta, nagyon félénk. Főleg, amikor megismeri Andrejt. Először persze be nem vallaná magának, de érdekli a fiú. Azután őrült módon, minél jobban tetszik neki Andrej, annál jobban lezár felé. Mintha védeni próbálná magát az érzésekkel szemben. Mariella maga a rejtély a sok titok között, ami a regényben előfordul. Ha sikerült megfejtened Mariellát... nos szólj nekem is kérlek!

Moira C. xox