Tegnap este színházban jártam, egy csomó remek emberrel. Döbbenetes, de a darab minden percét élveztem (ami nagyon ritka), az utána lévő barátnős beszélgetést pedig nem cserélném el semmire! Hazafelé sietnem kellett, hogy elérjem az utolsó buszt, és az indigókék éjszakában a Gypsy-t hallgattam, Shakirától. Régóta szeretnék írni a cigányokról, és tegnap megérett bennem az elhatározás, hogy billentyűzetet ragadok, és megosztom veletek a véleményemet, erről az ellentmondásokkal teli témáról.

1. Tényállás - Esmeralda és Quasimodo

A cigányságot mindig misztikusnak és egzotikusnak tartották az emberek. Régebben cigányság a társadalom perifériáján élt. Kovácsként, kosárfonóként, táncosként, muzsikusként vagy jövendőmondóként szereztek pénzt. A mesebeli Esmeralda hűen bemutatja a cigány nőkről alkotott általános elképzelést. Karcsú, szenvedélyes, megfékezhetetlen nő, lobogó fekete hajjal, lélegzetelállító csípőmozgással, és tüzesen villogó, szén szemekkel. A toronyőr Quasimodo megmenti a lányt, aki osztozik a számkivetett fiú sorsán, és beleszeret. A történet egésze tökéletes tanmese lehetne a cigánygyűlölőknek! A képmutatók, a katolikusok, a könyörületesek és a szeretett üldözöttek harcáról szól...


2. Tényállás - Shakira, Gypsy

Az amerikai kultúrában a latinokat kezelik ugyanolyan számkivetettként, mint nálunk Európában a cigányokat. Ott a cigányok ismét csak a misztikumot, izgalmakat, csintalanságot és a kalandokat képviselik. A latinok ellenben a megalázottak, a tanulatlanok, az üldözöttek. Talán népcsoportokat kellene cserélnünk?

3. Tényállás- Csokoládé

Joanne Harris könyveiben is megjelennek a cigányok. Az írónő stílusához hozzátartoznak a rejtélyes vándorok, a gitárdallamok, a hastánc, a csilingelő fémpénzek a szoknyákon, és a színes szalagokból készült szélcsengők. A Csokoládé is foglalkozik a cigányság üldöztetésével, az őket körülvevő emberek gonoszságával. A történetben állatoknak nevezik őket, morális bojkottot hirdetnek ellenük, és felgyújtják a bárkáikat.

4. Tényállás - Valóság

Sokszor felmerül bennem a kérdés, hogy miért? Miért tartjuk egzotikusnak a cigányokat a kitalált történetekben, miért elengedhetetlen szereplői a népmeséknek? Miért nincsen igazi vándormese tenyérjós nélkül? Miért dobban meg a szívünk, ha cigánylány keveredik a cselekmény fonalába?

Azok a cigányok talán mások voltak, mint a maiak, vagy mi változtattuk meg ezt a népet? Mert manapság is... az emberek félnek a cigányságtól, gyűlölik őket. Akik mellett ott álltunk a mesékben, akiknek az üldözői ellen harcoltunk, azokat üldözzük most mi magunk is. Esmeraldát nem akarnád megölni a mesékben... Miért akarod hát megöldi a tíz éves Esmeraldát a Blaha Lujza téren, vagy a kislegényt Gyöngyöspatán? Mi tettük ilyenné őket? Igen, azt hiszem... Ha elveszed ettől a néptől a misztikumot, elveszed a fűszert az ételből. Nem marad belőlük más, csak néhány elszakadt, kifakult selyemszalag, amelyről réges-régen lelopták már a csilingelő fémpénzeket...


Moira C. xox