Az elmúlt időszakban egyre népszerűbbek lettek a Facebook-on közzétett "leánykérős" videók. A bejegyzésem végén ti is találhattok majd néhányat. Közepesen furcsa fiúk kissé giccses, kissé elnagyolt módon próbálják megkérni a kiszemelt hölgy kezét. Számomra nem meglepő, hogy ez az újkeletű divat Amerikából származik. Ragadós szirup, csöpögés és visongó műkörmös lányok. A hideg is kiráz tőlük. Tehát íme három dolog, amit gondolok...

1. Amikor már mindenen túl vagyunk...

Kell valami izgalom! Évek óta együtt élünk, ismerem a másik minden porcikáját. Már szakítottunk vagy százszor és így harminc évesen talán megkérem a hatodik barátnőm kezét, hiszen ideje megállapodni végre. A szex nem érdekes, az intimitás untat. Keressünk valami nagyobbat és izgalmasabbat! Keressünk egy tévéadót, ami ezrek előtt mutatja két ember legbensőbb pillanatait. Drukkoljanak a sörhasú papák és sóhajtozzanak könnyes szemmel a vadidegen anyukák: "Ó, ha Joe így kérte volna meg a kezem, biztosan nem váltunk volna el..." A valóság show-k szexjelenetei lejártak, most a műanyag romantika a trendi! Transzparensek, mozifilmek, szánalmas betétdalok és táncjelenetek. Kell az adrenalin, hogy kitartson az ágyig!

2. Amikor a szerelem nem kérdez, csak követel...

Professzionális show műsor, és az emberek komolyan azt kérdezgetik, hogy "nem félt, hogy visszautasítja?" Naiv, nagyon naiv. Ez olyan, mint az X-Factor vagy a Megasztár. Meg van szabva, hogy hová lépj, mit mondj és hogyan nézz ki. Kell egy közepesen kopaszodó harmincas pasi és egy átlagos amerikai lány, hogy mindenki bele tudja élni magát. "Ahh, végre megtalálták az igaz szerelmet!" Itt az igen-nem kérdés csupán formális. Avagy az igazi kérdés számomra az, hogy a következő divat a nászéjszaka felvételei lesznek-e vagy inkább a gyerekszülés pillanatai? Pénz, gyorsan halványuló hírnév és még több pénz. Romantikus nem?

3. Meg ne merd tenni!

Kis hazánkban is gyorsan terjed az új divat. Múlt héten egy transzparensen vallott szerelmet Robi a szülinapi torta felett, pixelesen vigyorgó Lucának. Sok boldogságot innen is! Vállalom...régimódi vagyok! Számomra egyetlen egy lánykérés lesz és azt szeretném magánügyként kezelni. Sőt, igazából senkinek semmi köze a nagy pillanathoz. Az a fiúra és rám fog tartozni! Utólag szívesen fogadunk majd gratulációkat és féltékenykedő megjegyzéseket. DE az amikor igent vagy nemet mondok, az a pillanat csak a miénk lesz. Tehát fiú, akit még nem ismerek: Meg se kíséreld a nagy felhajtást, mert akkor is elküldelek a fenébe, ha éppen őrülten szerelmes vagyok beléd! (Jobb az ilyesmit tisztázni.)

Ha valakit még mindig érdekel a Giccs-divat idei száma, íme egy kis csemege:

A "no offense" most is áll. Szubjektív a véleményem és vannak lányok, akik élnek halnak az ilyesmiért! Az pedig az ő dolguk... :)

Moira C. xox