Rohanó szélvészként söpör végig a búcsúzás a napjaimon. Búcsúzom a barátaimtól, az illatoktól, a családomtól, a magyar nyelvű könyveimtől, a színes ceruzáimtól, a nagyszüleimtől és az országomtól. Amikor az embernek egy bőröndbe kellene bepaszíroznia mindent, ami kedves, ráébred, hogy mennyit jelent az otthon valójában. Nem tudom elvinni magammal a függönyömet, sem a kedvenc takarómat. Az íróasztalomat sem használom egy darabig és a falra ragasztott képek is csendben várnak majd haza. Holnap költözöm Angliába. Életemben először külön élek majd a családomtól, és felnőttként kénytelen leszek ügyeket intézni. Az utóbbitól jobban fázom, mint bármitől a világon.

Azonban nem szomorú hangvételű bejegyzést szerettem volna írni nektek. Ugyanis ma ünneplek, hiszen ez a 100. bejegyzés, a tavalyi év novembere óta, amikor belecsaptam a blogírás lecsójába. Azóta 72 hozzászólás született, szereztem jópár barátot és olvasót a világ minden pontjáról. Ne aggódjatok, bár utazom, a blogot viszem magammal és még hallotok felőlem! Alább összegyűjtöttem a kedvenc bejegyzéseimet és írtam róluk pár sort. Jó olvasgatást!

1. Szerelem, összekavarodott tekintetek. Téged is nagyon érdekel, igaz?

Disney herceg a BKV buszon?

Az igazi nő

Elavultak volna a nagyszüleim?

Kihúztam a csókjelenetet

Miért nem engem szeretsz?

2. Voltál már úgy, hogy csak bekucorodtál volna egy nagy fotelba, teát kortyolgatva és egy régi könyvet lapozgatva? Íme néhány hasonló hangvételű, hangulatfestő írásom.

Csíkos fürdőruha és csilingelő írógép

Nosztalgikus gyümölcsös fagylalt

Megsárgult cetlis forrócsokoládé

A hidegkúti diófáskert, avagy mese a múltból

3. Vannak olyan napok, amikor tanácstalanok vagyunk. Néha történnek megmagyarázhatatlan dolgok, máskor kellene egy barát, aki észhez térít. Néhány dolog áttör téren és időn, ezt a tényt pedig nem szabad megkerülnünk!

A titkos kert

Ez most NEKED szól

Ami áttör téren és időn

Régimódi kókuszillat

A megfigyelők és egy zöld sáska

Moira C. xox