Milyen legyen Anglia, ha nem zöld, esős és brit akcentusos? Megérkeztem a téglaházak, az angol font, a királynő és a fordított irányú közlekedés országába. Ahogy kinéztem a repülőgép ablakából, és megláttam a tejszínhab felhők alatt elsuhanó Alpokat, belémhasított a felismerés: egy új kaland vette kezdetét! Biztosak lehettek benne, hogy beszélni a kalandokról, eltervezni őket és belelkesedni rajtuk közel sem olyan érzés, mint átélni a kalandot. Átélni ijesztő, néha fájdalmas közben pedig magával sodró és rendkívüli módon élvezetes! Szabadságra vágytok? A szabadság mindig bennetek van, soha nem a körülöttetek lévő világban...

Még tapogatózva közlekedem a helyi villamos járattal. Ámuldozva nézek meg egy-egy épületet, és az emberek arcvonásait is előszeretettel tanulmányozom. A helyi gyerekkórház úgy fest, mint egy előkelő palota, az egyetem pedig tágas, világos és barátságos. Alapjából Angliában minden barátságos! Az emberek segítőkészek, az ügyintézők mosolyognak, tolerálják, hogy nem beszéled biztosan a nyelvet és mindenek fölött valónak tartják az udvariasságot. Azt hiszem, kezd enyhülni az ügyintézés-fóbiám.

Bár folyton borús az idő, mégis megvan a bája mindennek. Londonban hatalmas, zöld parkokat láttam, esernyős úriembereket és csinosan öltözött nőket. Rengeteg a csadorban vagy turbánban közlekedő bevándorló. A legszebb angol lányok pedig mind franciák vagy második generációs külföldiek. Itt Sheffield-ben nincsenek hatalmas toronyházak, ellenben találtam egy akkora sport-komplexumot, hogy nem győztem csodálkozni.

Legnagyobb sajnálatomra itt nincsen lila Airwaves rágógumi, azonban találtam száraz sampont az egyik üzletben! Csak a hajadra fújod és olyan lesz, mintha frissen megmostad volna. Furcsaságok tömkelege! A helyi fish and chips-et megkóstolva, elhatároztam, hogy inkább főzni fogok! Az angolok egyszerűen mindent instant vesznek. A boltok telis tele vannak előre elkészített étellel, hatalmas kiszerelésű édességekkel és rágcsálnivalókkal. A gyorséttermek itt is hódítanak, de a Starbucks már nem sznoboknak való, hanem átlagos és megszokott, ami határozottan boldogsággal tölt el.

Rendkívül kíváncsi vagyok, hogy hogyan fogok angolul írni. Remélem, hogy hozzászokok az itteniek erős akcentusához és belevetem majd magam az angol irodalom legmélyebb bugyraiba. Néha panaszkodtam, hogy a kelta kultúra milyen jelentős hatást tett a most divatos irodalomra, de mostanra megváltoztattam az álláspontomat. Megértem, hogy miért! Elragadó, egyedi, misztikus és szerethető. Alig várom, hogy mégjobban megismerhessem!

Moira C. xox