Azért írok, mert ez az egyetlen hely, ahol nem érdekel mit gondolsz rólam. Itt nem számít a külsőm, leperegnek rólam a megjegyzések. Írás közben önmagam vagyok. A legrejtettebb, régen bennem szunnyadó mondanivaló napvilágra tör. Az írás átvilágít és rámutat, hogy ki vagyok valójában. Azért írok, mert a nap minden percében próbálok megfelelni valakinek. Az utcán udvariasan előreengedlek, idegesen nevetgélek, ha énekelni kezdesz egy nyilvános helyen, és még otthon is bezárkózom a saját családom elől. Az egyetemen próbálok jobb lenni mindenkinél, ha megbántasz egy hamis mosollyal leplezem a fájdalmam. Írás közben nem kell bájcsevegnem. Ez az egyetlen hely, ahol bármit ki merek mondani. Azért írok, mert itt végre teljes sebességgel megélhetem azt a hullámvasutat, amelyet a társadalom megtanított elrejteni.


Azért írok, mert ahogyan egyre tellik az idő, erőre kapok tőle. Megtalálom a hangom, ami hangosabban fog szólni, mint akármelyik rádió. Az írásom kiabál és őszinte. Azért írok, mert ilyenkor nem érdekel, hogy haragszol rám. Nem számít, ha nem szeretnek, vagy irigykednek rám. Nem befolyásolnak a rajongók, és pizsamában gubbasztva senkit nem érdekel, hogy az aznapi irományt milyen kollekcióban követtem el.

Azért írok, mert az írás fáj. Azért, mert lüktet bennem egy megmagyarázhatatlan erő, amely beléd akar kapaszkodni. Azért írok, mert szeretném elmondani, hogy én is ugyanazon megyek keresztül, mint te. Azért írok, hogy képviseljem, hogy őszintének lenni igenis kifizetődő. Azért írok, hogy ráébredj, mennyit hazudtak neked, hogy együtt másszuk meg a barikádokat. Azért írok, hogy átöleljelek, amikor összetörték a szíved. Hogy nyaralni vigyelek, amikor elfáradtál. Azért írok, hogy otthon érezd magad, amikor a betűkből összeálló kanapémra fekszel. Azt akarom, hogy merj előttem sírni. Hogy erőre kapj, amikor fáj.

Azért írok, mert sokszor félsz tőlem. Nem mersz megszólítani, mert nagyhangú vagyok és magabiztosnak tűnök. Az írásom a kulcs, hogy a játékom mögé láss. Az emberek annyit beszélnek a művészetről. Valami magasztos istenségnek próbálják beállítani. Számomra az írás nem csak művészet. Ez a szavak harca. Egy verejtékes háború, amit önmagammal vívok, hogy beengedjelek a legmélyebb gondolataimba. Azért írok, mert te számítasz nekem annyira, hogy feláldozzam önmagam. Szerintem, az írástechnika semmiség, az írás valójában lélek és szellem. Nem az számít, hogy tudsz-e bánni a szavakkal. Az írásod éppen annyira lesz jó, amennyire szembe mersz nézni önmagaddal. Amikor képes vagy papírra vetni a legsötétebbet és a naivnak tűnő, bugyuta boldogságot is, akkor válsz igazi íróvá.


Azért írok, mert nem akarok megfelelni az elvárásoknak. Nem vagyok hajlandó beleolvadni a szürke életbe. Nem törődök bele, hogy pénzért el kell adnom a lelkemet. Nem számít, hogy erősnek kell látszanom. Nem érdekel, ha ordítani látsz. Írás közben szégyent hozhatok rád, befolyásolhatlak. Fel akarlak háborítani, hogy végre gondolkozz. Azért írok, mert a művészetben hatalom van, hogy változtassunk. Azért írok, mert másképpen akarok látni, mint ahogyan elém tálalják.

Azt mondom ez még csak a kezdet, mert én nem állok meg. Ennek a generációnak szüksége van olyanokra, akik összetartják őket. Állj fel és küzdj a józan eszedért! Hazugság, hogy be kell zárkóznunk, hogy hidegnek kell lennünk egymással. Ki tanítja, hogy ne engedj be embereket a szívedbe, mert csak megbántanak? Miért hiszünk ezeknek a hazugságoknak még mindig? Azért írok, mert azt akarom, hogy beleláss az életembe. Belémrúghatsz, kritizálhatsz. Szerethetsz is vagy kérhetsz tőlem segítséget. Az írásommal közösséget akarok teremteni, mert ez legfőképpen rólad szól, nem rólam. Nem az egóm miatt írok, hanem mert muszáj.

Ne tőlem félj és legfőképpen ne engem tisztelj! Ha tanácsot kérsz, csak azzal szolgálhatok, amit már tudok. Ne idealizálj és ne gondold, hogy én jobb vagyok nálad! Hibázom én is és azt akarom, hogy tudj róla. Azért írok, mert az a sok kamu-emberkép, akikre felnézel csak nyomorba döntenek. Nyálcsorgatva bámulod a hazug arcú, előre megírt szövegű celebeket és hiszel nekik. Hol vannak az igazi emberek? Hol vannak, akik felvállalják, hogy nem tökéletesek? Hol vannak, akik igenis mernek nyitni feléd, mert szeretnek? Azt mondom ez még csak a kezdet, mert én nem állok meg. Azért írok, mert írnom kell...

"I'm not scared of lions and tigers and bears."

Moira C. xox

Fotók: dfsmag.com, weheartit.com